A várandós nők szerhasználata, a fogyasztott szertől és a szerhasználat egyéb körülményeitől függően, egyaránt kockázatokat hordoz az anya, gyermeke/gyermekei, és a születendő gyermek számára. A problémás szerhasználat és a gyermekvállalás kapcsán felmerülő problémákra csak akkor adhat hatékony válaszokat az ellátórendszer, ha információval rendelkezik a várandós droghasználó nők veszélyeztetett csoportjának jellemzőiről.
A problémás szerhasználó nőkről, a szerhasználó nők várandósságáról kevés hazai adattal rendelkezünk.
A kutatás célja az volt, hogy feltárjuk a problémás szerhasználó nők jellemzőit, és képet kapjunk arról, melyek azok a kockázati tényezők, amelyek figyelembe vétele fontos lehet a válaszlépések megtervezésekor.
Célcsoport
Kutatásunkat a problémás szerhasználókra fókuszáltuk. Az EMCDDA (European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction) definíciója alapján azokat tekintjük problémás szerhasználóknak, akik tartósan és/vagy rendszeresen opiátokat, amfetamint vagy kokaint fogyasztottak/fogyasztanak, vagy akik életük során intravénásan fogyasztottak valamilyen kábítószert (EMCDDA 2006).
Kutatásunkat a fővárosra korlátoztuk. A kutatás célcsoportjába a Budapesten élő, szubsztitúciós kezelőhelyek és tűcsere-szolgáltatók látókörében lévő intravénás szerhasználó vagy opiát-származékokat használó nők tartoztak. A mintába kerülés feltételei a következők voltak:
- nő;
- aktív opiátfogyasztó, vagy intravénás szerhasználó, vagy helyettesítő program keretében metadon vagy buprenorfin-naloxon kezelésben részesülő ember.
Lekérdeztük az adatfelvétel idején valamennyi budapesti szubsztitúciós kezelésben lévő nőt, és ezzel nagyjából egyező számú, tűcsere-szolgáltatásban ellátott szerhasználó nőt.
A tűcsere-programokban a mintába kerülés feltétele volt még, hogy az adatfelvételt megelőzően legalább harminc nappal regisztrált kliense legyen az adott programnak, ezzel megelőzve, hogy szolgáltatást kizárólag a motivációs díj (a kutatásban való részvételért járó jutalom) miatt felkereső személyek kerüljenek a mintába. A kliensekkel való kapcsolatba lépés a szolgáltatás igénybe vételekor történt.
A szubsztitúciós kezelésben lévők esetében ez nem volt probléma. Köszönhetően a szabályozott terápiás folyamatnak, az összes, a kérdezés megkezdésekor kezelésben lévő szerhasználó nőt sikerült elérni, csupán 4 olyan személy volt, aki nem kívánt részt venni a lekérdezésben.
A tűcsere-szolgáltatások esetében nehézkesebb volt a klienskör elérése. Itt a mintába kerülők számának meghatározása a szolgáltatók becslése alapján1 történt.
1 A szolgáltatók korábbi adatforgalmukból becsülték meg, várhatóan hány, a mintába kerülés feltételeinek eleget tevő kliens látogatja majd a szolgáltatást az adatfelvétel időszakában.
74
Tekintve, hogy a szubsztitúciós kezelésben lévők egy része látogat tűcsere-szolgáltatást is, lekérdezésük sok esetben nem a szubsztitúciós kezelést végző szolgáltatónál, hanem a tűcsere-szolgáltatóknál történt meg.
Módszer
A kérdőív három témakört vizsgált: szociodemográfiai háttér, a szerhasználat jellemzői, és a hozzá kapcsolódó tényezők, valamint a várandósság. A kérdőív elkészítését követően három próbalekérdezés történt, majd a kérdőívet korrigáltuk a szükséges helyeken.
A lekérdezést a szolgáltatók munkatársai végezték2. A lekérdezés a szolgáltatóknál történt, nyitvatartási időben. Az adatfelvétel időszaka 2009. június 15-től augusztus 15- ig tartott. A lekérdezés face-to-face technikával történt, a válaszadás önkéntes volt, a kérdezettek, étkezési utalvány formájában, motivációs díjban részesültek.
Az adatrögzítés, és az adatok feldolgozása az SPSS programcsomag segítségével történt. A duplikációk szűrése - a lekérdezés folyamán a szolgáltatók szintjén, az adatrögzítést követően a teljes minta szintjén - a TDI generált kódok segítségével történt. Többszöri felvétel esetén a korábbi felvételt őriztük meg.
A kérdőív főbb kérdéscsoportjai:
- szociodemográfiai háttér ;
- szerhasználati szokások, drogkarrier;
- egészségi állapot;
- a várandósságok száma, kimenetele.
A lekérdezés eredményeképpen összesen 201 klienssel sikerült a kérdőívet felvenni, ebből 175 volt az értékelhető kérdőívek száma.
Az adatfelvételben részt vett az összes Budapesten szubsztitúciós kezelést biztosító ellátó, és az összes tűcsere-program3 (mobil és fix székhellyel rendelkező egyaránt).
A kutatás legfontosabb eredményei
Szociodemográfiai háttér
A vizsgált minta átlagéletkora 32 év volt, a legfiatalabb válaszadó 16, a legidősebb 52 évesnek vallotta magát. A minta életkor szerinti megoszlását az alábbi táblázat mutatja:
1. táblázat: A minta korcsoportok szerinti megoszlása (N=174)
2 A lekérdezést megelőzően minden szolgáltatónál felkészítést tartottunk, és a kérdezést segítendő, összeállítottuk a kérdezői instrukciókat, amit minden kérdező megkapott és elolvasott.
3 Amelyprogramakutatásmegtervezésesorán(2008 őszén) márműködött:ABaptista Szeretetszolgálat Utcafront programja, a Drogprevenciós Alapítvány Hollán Ernő utcai tűcsere-programja, valamint a Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Contact Café programja.
75
A kérdezettek 10%-a nem fejezte be a 8 általánost, 36% legmagasabb iskolai végzettsége 8 általános volt. 46% rendelkezett valamilyen középiskolai végzettséggel és 8% felsőfokú végzettséggel.
2. táblázat: A minta iskolai végzettség szerinti megoszlása (N=175)
A megkérdezettek lakhatási körülményei viszonylag rendezettnek mondhatók. 26% élt albérletben, 56% saját vagy önkormányzati lakásban, 15% lakott szívességből valamely ismerősénél, és mindössze 5,2% lakott szállón, foglalt házban, vagy vallotta magát hajléktalannak.
3. táblázat: Lakhatási körülmények (N=175)
Állandó munkahellyel 31%-uk rendelkezett, 26% élt alkalmi munkákból, 10% vallotta magát gazdaságilag inaktívnak, és a minta harmada (33%) munkanélkülinek.
4. táblázat: A teljes minta munkaügyi státusz szerinti megoszlása (N=173)
76
Azok közül, akik úgy nyilatkoztak, hogy dolgoznak, 39% van teljesen bejelentve, 13% részben, és 49% nincs bejelentve.
A vizsgálat kitért néhány olyan életeseményre, amelyek szociális problémák okai és következményei is lehetnek. Ezek közül egyik az öngyilkossági kísérlet volt, melyről a kérdezettek közel fele (48%) számolt be.
5. táblázat: Egyes életesemények előfordulási gyakorisága a kérdezettek körében (N=175)
Szerhasználat jellemzői
A minta 83%-a vallotta magát elsődlegesen opiátfogyasztónak, 12% amfetamin- fogyasztónak és 4%-uk valamilyen egyéb szert jelölt meg elsődleges kábítószerként.
Az első intravénás szerhasználat átlagosan 21 éves korban következett be (minimum 12, maximum 39 évesen), ugyanakkor a megkérdezett nők 46%-a 18 évesen vagy annál korábban használt intravénásan valamilyen illegális szert először. 95% (166 fő) nyilatkozott úgy, hogy injektált már élete folyamán - közülük 62 fő jelenleg is injektál -, és 5% (9 fő) bevallása szerint soha nem injektált.
A drogkarrier átlagos hossza4 14,1 év volt a mintában (a szubsztitúciós kezelésben részt vevők körében 15,1 év, a tűcsere kliensek között 12,4 év). A minta közel háromnegyedének (72%) drogkarriere több mint 10 éves múltra tekint vissza. Legtöbben a kérdezettek közül (38%) 11-15 éve használtak először kábítószert.
1. ábra. Kérdezettek megoszlása a drogkarrier hossza alapján (fő, N=172)
4 Az első szerhasználat életkora és a kérdezett életkora közti különbség átlaga a teljes mintában.
77
Ellenszolgáltatás fejében létesített szexuális kapcsolat
A kérdezettek 23%-a (41 fő) létesített életében szexuális kapcsolatot ellenszolgáltatás fejében. Közülük 35 fő (85%) ezt az első szerhasználatot követően tette első alkalommal, akiken belül 26 fő (63%) az elsődleges szer első használatát követően létesített elsőként szexuális kapcsolatot ellenszolgáltatás fejében.
A valaha ellenszolgáltatásért szexuális kapcsolatot létesítők körében az első ilyen alkalom átlagéletkora 20 év volt, a válaszadók 33%-a (13 fő) esetében 18 éves kor alatt következett be (a minimum életkor 13 év volt).
6. táblázat. A kérdezettek megoszlása az első ellenszolgáltatásért létesített szexuális kapcsolat életkora tükrében (N=40)
Kapcsolat az ellátórendszerrel
Kutatásunk arra is kiterjedt, milyen kábítószer-problémával kapcsolatos ellátást és milyen mértékben vett igénybe a vizsgált csoport. A metadon-kezelés és a tűcsere-szolgáltatás volt az a két ellátási forma (részben a mintavételnek köszönhetően), melyet a legnagyobb arányban vettek igénybe életük folyamán a kérdezettek (71% és 69%). Ezt a pszichiátriai kezelés követte 48%-kal. A kérdezettek 41%-a vett részt a büntetőeljárás alternatívájaként igénybe vehető elterelési programban, 36%-ukat kezelték rehabilitációs program keretében. Legalacsonyabb arányt a félutas ház és a védett munkahely programban való részvétel mutatta, aminek egyik lehetséges oka ezen szolgáltatások igen korlátozott hozzáférhetősége.
7. táblázat. A kérdezettek megoszlása kezelésekben és szolgáltatásokban való részvétel alapján (fő, %)
78
Várandósság
A minta 80%-a (140 fő) számolt be várandósságról élete során.
8. táblázat. Volt valaha várandós? (N=175)
Az ismert várandósságok 57%-a az első szerhasználatot követően következett be. Az élveszüléssel végződő várandósságok 56%-a az édesanya első szerhasználatát követően következett be.
A valaha teherbe esettek (140 fő) összesen 418 várandósságról számoltak be5, ami fejenként átlagosan 3 várandósságot jelent. Az ismert kimenetelű várandósságok 36,3%-a végződött élveszüléssel és 48%-a abortusszal. A halvaszüléssel végződő várandósságok aránya 4,4%, míg spontán vetélés az esetek 11,4%-ában következett be.
2. ábra: A szülés kimenetele a vizsgált várandósságok körében
A kutatás egyik legfigyelmeztetőbb eredménye, hogy míg az általános populációban Magyarországon a 100 élveszülésre jutó terhesség-megszakítások száma 44,5 (KSH 2009) addig a mintában mért érték ennek közel háromszorosa: 124,2.
5 A lekérdezés során minden valaha várandósságon átesett nő esetében az utolsó négy várandósság kimenetele lett rögzítve. A várandósságok kimenetelét illetően tehát csupán az utolsó négy várandósság esetében van adatunk. A válaszadók összesen 418 várandósságról számoltak be életük során, melyből 342 várandósság kimenetelére vonatkozóan van információnk a lekérdezésből.
79
3. ábra: 100 élveszülésre jutó terhesség-megszakítások száma az általános populációban
és a mintában
Következtetések
A vizsgált csoport nagy része (80%-a) már átélt terhességet élete folyamán. A várandósságok többsége (57%-a) az anya első szerhasználatát követően következett be. Ezekből az arányokból kitűnik, hogy a terhesség egy olyan élethelyzet, amellyel a legtöbb szerhasználó nő szembesül drogkarrierje során. A szerhasználó nőket is fogadó ellátási formáknak fel kell készíteniük klienseiket erre az élethelyzetre, segítséget kell nyújtaniuk az ilyenkor szükséges ellátások igénybevételéhez.
Az abortuszok problémás szerhasználó nők körében mért mértéke – ami háromszorosa az általános populációban mért értéknek – sajnos azt mutatja, hogy a nem kívánt terhességek megelőzése, valamint a várandósság alatt nyújtott ellátások hozzáférhetősége és relevanciája a szerhasználók szempontjából nem kielégítő. E speciális, különösen veszélyeztetett csoportba tartozó anyák és magzataik védelmében szükséges ilyen szolgáltatások fejlesztése, hozzáférhetőbbé tétele.
Irodalom
1. Márványkövi Ferenc, Melles Katalin, Kaló Zsuzsa, Rácz József(2009): Droghasználók
társadalmi kirekesztettségének vizsgálata. Kézirat
2. Egészségügyi Minisztérium, Grézló Orsolya, Koós Tamás, Péterfi Anna, Rácz József (2009): Drogfogyasztók kezelése: kezelési igény és hozzáférhetőség. In: 2009-es éves jelentés az EMCDDA számára. Nemzeti Drog Fókuszpont
Link: http://drogfokuszpont.hu/?pid=96#2009 [letöltés ideje: 2009. 11. 20.]
3. Elekes Zsuzsanna, Nagy Zoltán, Nyírády Adrienn, Porkoláb Lajos (2006): Problémás drogfogyasztás. In: 2006-os éves jelentés az EMCDDA számára. Nemzeti Drog Fókuszpont.
Link: http://drogfokuszpont.hu/?pid=96#2006 [letöltés ideje: 2009. 11. 20.]
80
4. EMCDDA (2006): EMCDDA Éves Jelentés - A kábítószer-probléma Európában 2006
5. Stocco, P., Llopis Lacer, J. J., DeFazio, L., Calafat, A., Mendes, F. (2000): Women drug abuse in Europe; gender identity. IREFREA and European Commission. Venice.
6. EMCDDA (2006): 2006 Selected Issue – A gender perspective on drug use and responding to drug problems. EMCDDA.
7. KSH (2009): Egészségügyi statisztikai évkönyv, 2008. KSH.
81
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése