A gyermekvédelmi rendszer felépítése és működése
A gyermeki jogok, valamint azok védelme hazánk alkotmányának része, valamint a gyermekek védelméről, és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény is e jogok érvényesülése érdekében született.
A társadalom alapvető egysége a család. Valamennyi tagjának meg kell kapnia azt a védelmet és támogatást, amelyre szüksége van ahhoz, hogy társadalmi szerepét maradéktalanul betölthesse, továbbá a gyermek személyiségének kibontakozásához is szükséges, hogy családi környezetben, boldog szeretetteljes és megértő légkörben nőjön fel. A törvény alapelvei között szerepel, hogy a gyermeknek joga van a családjában felnőni, és ehhez a család meg kell kapjon minden segítséget. Ha a gyermeket saját érdekében ki kell emelni a saját családjából, akkor is joga van a családszerű elhelyezésre, és csak akkor emelhető ki a családból, ha ez az ő érdekében elkerülhetetlen. A gyermeknek joga van minden személyét, illetve vagyonát érintő kérdésbe beleszólni, korhatár nélkül. A törvény kimondja továbbá, hogy a gyermeki jogok érvényesítésében semmiféle megkülönböztetés (faji, etnikai, vallási stb.) nem alkalmazható.
A gyermekvédelmi törvény céljai elérése érdekében feladatokat ír elő, 2002. évi módosítása pedig rögzíti, hogy ezeket a feladatokat a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával kell végezni.
A gyermekvédelmi rendszer alapvetően alapellátásra és szakellátásra osztható.
Alapellátás
Az alapellátás célja hozzájárulni a gyermek testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családból történő kiemelésének megelőzéséhez.
Az alapellátás szolgáltatásainak, intézményeinek igénybevétele az önkéntesség elvén alapszik, bár egyes vonatkozásaiban kötelező elemeket (pl.: védelembe vétel) tartalmazhat. A leglényegesebb különbség a szakellátás intézményeivel szemben, hogy a szülők felügyeleti jogát nem érinti az alapellátás.
Az alapellátás intézménye a gyermekjóléti szolgálat (köznyelvben: GYEJO), ahol családgondozó és a család közti segítő munka zajlik. A szolgálat önkéntesen is igénybe vehető, és - veszélyeztetettség esetén - jelzés alapján is dolgozik. Jelzést küldhet bárki, illetve jelzési kötelezettsége van mindenkinek, de a jelzőrendszer elsődleges tagjai az iskola/óvoda/bölcsőde, az orvos, a védőnő, a gyermekkórházak, a rendőrség és a többi gyermekvédelmi szerv.
Agyermekjóléti szolgálat kissé túladminisztrált, igen sok adatlapot tölt ki a családgondozó, amiket mind alá kell írni a szülőknek. Ha gondozásra kerül sor, maximum egy hónappal a gondozás megkezdése után ki kell tölteni a gondozási-nevelési tervet, amelyben rögzítik, ki mit vállal egy felismert probléma megoldása érdekében; a tervben pontos lépések szerepelnek pontos időbeosztással, amelyeket félévente felül kell vizsgálni, és - szükség esetén - újrafogalmazni. Minden egy hónapnál hosszabb gondozási folyamatban készül nagy környezettanulmány, de kis környezettanulmányt és gyermekről egészségügyi lapot rövidebb gondozás esetében is készíteni kell.
A védelembe vétel a gyermekjóléti alapellátás keretein belül áll, ennek ellenére mégis
235
hatósági intézkedés, holott a hatósági intézkedések általában a szakellátásra jellemzők. Veszélyeztetettség esetén a gyermekjóléti szolgálat a jegyző (Gyámhatóság) felé tesz javaslatot a védelembe vételre, aki ha indokoltnak látja, elrendeli az intézkedést. Védelembe vétel esetén a család kötelezett az együttműködésre, ha ezt nem teszik meg, a gyermeket kiemelik a családból. Célja, hogy a család képes legyen helyes attitűddel nevelni a gyermeket. Ideális esetben védelembe vétel esetén (is) a családgondozó együttműködik a gyerekkel, a szülőkkel, különböző szakemberekkel, iskolával. A védelembe vétel indokoltságát a jegyző kérelemre bármikor, hivatalból félévente felülvizsgálja. Ha a veszélyeztetettség nem szűnik meg, javasolni lehet a gyámhatóság felé a gyermek kiemelését a családból. Nagyon fontos leszögezni, hogy a védelembe vétel nem érinti a szülői felügyeleti jogot. A védelembe vételt meg kell szüntetni, ha megszűnt a veszélyeztetettség, a gyermekvédelmi gondoskodás más formájáról döntött a gyámhivatal, ha fiatalkorú5 pártfogó felügyeletét rendelték el, vagy fiatalkorú szabadságvesztését/javítóintézeti nevelését tölti, illetve természetesen, ha kiskorú nagykorúvá válik.
Alapellátási forma a gyermekjóléti szolgálaton kívül a gyermekek napközbeni ellátása és a gyermekek átmeneti gondozása.
A gyermekek napközbeni ellátásához tartoznak:
• A bölcsődék. A családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében;
• A családi napközi. A családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak
megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. A fogyatékos gyermekek számára sajátos szükségleteikhez igazodó ellátást kell nyújtani;
• A házi gyermekfelügyelet. A gyermekek napközbeni ellátását a szülő vagy más
törvényes képviselő otthonában gondozó biztosíthatja, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható (pl. betegség miatt) és a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja megoldani;
• A nyári napközis otthon vagy tábor, és az iskolai napközi.
A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról kell gondoskodni. Formái:
• Családok átmeneti otthona (köznyelvben: CsÁO). Az otthontalanná vált szülő
kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől;
• Gyermekek átmeneti otthona (GyÁO). Ebben az intézménytípusban az a
családban élő gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett. A gyermekek átmeneti otthona segítséget nyújt - a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve - a gyermek családjába történő visszatéréséhez;
5 Kiskorúnak nevezünk minden 0-18 éves személyt, míg a fiatalkorúság (14-18 év) csak a büntetőjogban használatos fogalom.
236
• Helyettes szülő. Egy család saját otthonába fogadja be átmenetileg a gyermeket. Helyettes szülő lehet, aki 21. életévét betöltötte, cselekvőképes, büntetlen előéletű, és elvégzi a meghatározott tanfolyamot. Saját gyermekeit is beszámítva maximum 5 gyermeket gondozhat egyidejűleg. Maximális időtartama 1 év, de 6 hónappal meghosszabbítható.
Szakellátások
A szakellátásba kerülés hatósági intézkedés következménye. Legfőbb különbség az alapellátáshoz képest, hogy a kiskorú számára gyámot neveznek ki, miközben a szülő felügyeleti joga szünetel. A szakellátás keretében biztosítani kell az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek otthont nyújtó ellátását.
A szakellátás a gyermekek családban való nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségük megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányul. Működtetése állami és önkormányzati feladat. Intézkedései:
Ideiglenes hatályú elhelyezés (IHvagy ID).A legfontosabb és leggyakoribb gyermekvédelmi feladat. A gyermekek védelmét hatósági intézkedéssel akkor kell biztosítani, ha a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges ellátást a szülő nem biztosítja, és ez a gyermek fejlődését veszélyezteti. Ilyen estben az egyik alkalmazható megoldás a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése.
Az intézkedés indokolt lehet, ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges.
Súlyos veszélyeztetésnek minősül, minden olyan eset, amikor a gyermeket oly módon bántalmazzák, vagy hanyagolják el, hogy ez életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, értelmi, érzelmi illetve erkölcsi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat.
Ha a fenti körülmények fennállnak, akkor a települési önkormányzat jegyzője (Gyámhatóság), a gyámhivatal, a határőrség, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság vagy akár a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága a gyermek ideiglenes elhelyezéséről rendelkezik. Az ideiglenes elhelyezés kezdetétől a szülő gondozási, nevelési joga szünetel, egyéb szülői felügyeleti jogai (például a törvényes képviseleti joga) azonban nem. A gyermek ideiglenesen elhelyezhető a gyermek nevelésére alkalmas és azt vállaló különélő szülőnél vagy más hozzátartozónál, illetve személynél, illetve amennyiben erre nincs lehetőség, akkor az ideiglenes elhelyezést is biztosító nevelőszülőnél, vagy gyermekotthonban. Az ideiglenes hatályú elhelyezés elrendeléséről a beutaló szervnek azonnal értesítenie kell az illetékes gyámhivatalt.
A beutaló szervek döntése, fellebbezésre tekintet nélkül, azonnal végrehajtható, és arról minden esetben a gyermekétől külön élő szülőt is értesíteni kell. A fellebbezés benyújtására a döntés kézhezvételétől számított 8 nap áll rendelkezésre, a fellebbezést elbíráló hatóságnak pedig 15 napon belül kell meghoznia a döntést. A beutaló szervnek kell gondoskodnia arról is, hogy a gyermeket a kijelölt gondozási helyre vigyék.
Az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatát a gyámhivatal végzi. Amennyiben annak okai már nem állnak fenn, az elhelyezéstől számított 30 napon belül megszünteti azt. Ha a veszélyeztetettség a gyermeknek a családjából történő kiemelésére ad okot, 35 napon belül a gyermeket átmeneti vagy tartós nevelésbe veszi. Ha a gyámhivatal az ideiglenes elhelyezést követően azt állapítja meg, hogy a szülői felügyelet megszüntetésének
237
okai fennállnak, akkor két hónapon belül pert indít a szülő ellen a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránt. A perindítással egyidejűleg megállapítja a szülői felügyeleti jog szünetelését. Ha az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatára jogosult gyámhivatal gyermekelhelyezés, annak megváltoztatása vagy szülői felügyelet megszüntetése iránti per megindítását indokoltnak tartja, erről a gyermek szülőjét vagy más törvényes képviselőjét értesítenie kell. Abban az esetben, ha a beutaló szerv a bíróság volt, annak gyermekelhelyezéssel kapcsolatos döntésének megváltoztatására irányuló perindításra csak akkor kerülhet sor, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság korábban döntését alapította, lényegesen megváltoztak.
Átmeneti nevelésbe vétel (AT). A gyermekek átmeneti nevelésbe vétele addig biztosítja a gyermek otthont nyújtó ellátását, amíg annak családja képessé válik visszafogadására. Ennek keretében a gyermek – a lehetőségek szerint – teljeskörű ellátást és segítséget kap a fejlődését veszélyeztető körülmények elhárításához és a családi környezetébe történő visszahelyezéséhez. Mindez személyre szabottan, egyéni elhelyezési terv szerint történik. A gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha a fejlődését családi környezete veszélyezteti és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal vagy védelembe vétellel nem lehetett megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható.
Továbbá, ha a megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható.
Az átmeneti nevelésbe vétellel a gyámhivatal a gyermeket nevelőszülőnél vagy - ha ez nem lehetséges - gyermekotthonban, illetve szükség esetén fogyatékos vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezi el és részére gyámot (hivatásos gyámot) rendel ki.
Az átmeneti nevelésbe vételről a gyámhivatal minden esetben soron kívül határoz és határozata fellebbezésre való tekintet nélkül, azonnal végrehajtható. A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vétel elrendelése előtt beszerzi a területi gyermekvédelmi szakszolgálattól a gyermek elhelyezésére vonatkozó javaslatát. Fontos, hogy a gyermek és a szülő is jogosultak véleményt nyilvánítani a javasolt gondozási helyről és a gyámhivatal a döntése során mérlegeli véleményüket. Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülőjének szülői felügyeleti joga a nevelésbe vétel időtartama alatt szünetel, de a gyermekkel kapcsolatot tarthat. A gyámhivatal folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermek és a szülő kapcsolatát, a szülőnek a nevelőszülővel, gyermekotthonnal való együttműködését és a szülő magatartásában, életvitelében és körülményeiben beálló változásokat. Ha a gyermek szülője kapcsolattartási jogával a gyermek vagy a gyermeket gondozó személy sérelmére visszaél és magatartásával veszélyezteti a gyermek nevelését testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, akkor a gyermeket gondozó személy, illetve a gyermek gyámja kezdeményezheti a gyámhivatalnál, illetve a bíróságánál a kapcsolattartási jog korlátozását, szüneteltetését vagy megvonását is.
Az átmeneti nevelésbe vett gyermek költségeihez az köteles hozzájárulni, aki a családjogi törvény rendelkezése értelmében a gyermek tartására köteles, azaz elsősorban a szülő. A gondozási díjfizetési kötelezettség a gyermek átmeneti nevelésbe vételével kezdődik. Ha a gyermek ezt megelőzően kerül gondozásba, a gyámhivatal a fizetési kötelezettséget a gondozás kezdetétől - legfeljebb azonban hat hónapra visszamenőleg - állapíthatja meg.
Nem állapítható meg gondozási díj, ha a szülő hozzájárult ahhoz, hogy gyermekét számára ismeretlen személy fogadja örökbe, illetve a hatodik életévét betöltött vagy egészségileg károsodott gyermek esetében a szülői nyilatkozatot (örökbefogadásra vonatkozóan) a gyámhivatal jóváhagyta, illetve ha a kötelezett rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.
A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vétel fennállásának szükségességét a gyám, a nevelőszülő (vagy intézmény), a vér szerinti családot gondozó gyermekjóléti szolgálat
238
és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat tájékoztatása illetve javaslata, továbbá - ha szükséges - a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye alapján évente felülvizsgálja. Három éven aluli gyermek esetében a felülvizsgálatra félévente kerül sor.
Az átmeneti nevelésbe vétel megszűnik, ha a gyermek
• tartós nevelésbe került;
• örökbe fogadták;
• nagykorúvá vált;
• a bíróság gyermekelhelyezésre vonatkozó döntését követően a külön élő másik szülőhöz vagy harmadik személyhez került;
• illetve, ha a hivatal úgy dönt, hogy a gyermek visszakerülhet a családba.
Tartós nevelésbe vétel. A gyermek otthont nyújtó ellátását egyéni elhelyezési terv szerint biztosítja, és felkészíti a gyermeket az örökbefogadásra illetve az önálló életre.
A gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha a szülő/mindkét szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, vagy a szülők meghaltak, ha a gyermek ismeretlen szülőktől származik, illetve ha a szülő gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és személyi adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot, feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el a leendő örökbefogadó szülőnél.
A gyámhivatal a gyermek tartós nevelésbe vételéről soron kívül határoz. A határozat fellebbezésre való tekintet nélkül azonnal végrehajtható. A tartós nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyámhivatal a gyermeket nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban (szükség esetén fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában) helyezi el, és gyámot rendel ki. A gyermeknek nevelőszülőhöz, illetve a fenti intézményekbe viteléről a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője gondoskodik. A gyámhivatal a tartós nevelésbe vétel iránti eljárással érintett gyermek gondozási helyét - a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság, valamint a gyermekjóléti szolgálat szakvéleményének segítségével határozza meg. Ezt megelőzően meg kell hallgatnia a gyermeket és a szülőt is. Az elhelyezés során figyelemmel kell lenni a gyermek életkorára, egészségi állapotára, neveltségi szintjére, testvéreivel való együttes elhelyezésére, a nevelésének folyamatosságára, vallási és lelkiismereti meggyőződésére, valamint a korábbi lakóhelyétől és nevelési-oktatási intézményétől való távolságra.
Agyámhivatal a gyermek gondozási helyét hivatalból vagy kérelemre megváltoztatja, ha azok a körülmények, amelyekre elhelyezési döntését alapozta később lényegesen megváltoztak, ha a kijelölt gondozási hely a gyermek érdekével ellentétes, vagy ha a gyermekotthon telephelye vagy a nevelőszülő lakóhelye megváltozik.
A tartós nevelésbe vett gyermek költségeihez is hozzájárul a gyermek tartására köteles személy, azaz a szülő. A gondozási díj fi kötelezettsége a gyermek 18. életévének betöltése után is fennmarad, ha tanulmányait nappali oktatás keretében folytatja, és további gondozása az utógondozói ellátás útján biztosított. Ha a kötelezettnek gondozási díjhátraléka keletkezik, annak behajtásáról a lakóhelye szerinti jegyző (gyámhatóság) gondoskodik.
A gyámhivatal a tartós nevelésbe vételt a gyám, a nevelőszülő vagy intézmény, valamint a területi gyermekvédelmi szakszolgálat tájékoztatása, illetve javaslata alapján évente felülvizsgálja annak érdekében, hogy elősegítse a gyermek mihamarabbi örökbefogadását, vagy ha ez nem lehetséges, tartós családot pótló - nevelőszülői, gyermekotthoni - környezetbe kerülését. Három éven aluli gyermek esetében a felülvizsgálatra félévenként kerül sor.
Megszűnik a tartós nevelésbe vétel, ha a bíróság a szülői felügyeletet visszaállította, vagy a gyermek más személy gyámsága alá került, illetve ha nagykorúvá vált.
239
Családba fogadás. A családba fogadás indokolt lehet a szülő egészségi állapota, a szülő indokolt távolléte, vagy akár más családi ok miatt. Kérelmezheti a szülői felügyeletet gyakorló mindkét szülő vagy a szülői felügyeletet egyedül gyakorló szülő - a különélő másik szülő meghallgatásával.
A gyámhivatalnak a kérelem benyújtásakor tájékoztatnia kell a szülőt a családba fogadás következményeiről, létrejöttéhez a gyámhivatal hozzájárulása szükséges. Akkor adja meg ezt a hozzájárulását, ha a családba fogadó szülő személyisége és körülményei alapján alkalmas a gyermek gondozására, nevelésére, a gyámság ellátására, valamint e feladatok ellátását vállalja is. A családba fogadó szülőt (szülőket) a gyámhivatal gyámul rendeli ki. Ha a gyámhivatal megadja a hozzájárulását, akkor a gyermeket a szükséges ideig a szülő által megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza, neveli. A családba fogadás ideje alatt a szülő felügyeleti joga szünetel, de gyermeke tartásáról ez idő alatt is gondoskodni köteles. Megilleti a kapcsolattartás joga, illetve a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben való együttes döntés joga.
A családba fogadás mindaddig tart, amíg az alapjául szolgáló ok előreláthatólag fennáll. Fenntartásának indokoltságát a gyámhivatal a gyám tájékoztatása alapján évente felülvizsgálja.
A családba fogadást meg kell szüntetni, ha azt a szülő vagy a családba fogadó szülő kérte. Ha azonban egyébkénti oka továbbra is fennáll, a gyámhivatal a családba fogadás megszüntetését követően a gyermekvédelmi gondoskodás más formájáról intézkedik (például ideiglenes elhelyezés, átmeneti vagy tartós nevelésbe vétel).
Intézményei:
• Nevelőszülő. Közös döntés alapján dől el, hogy hová kerüljön a gyermek, közösen beszéli meg a gyermekjóléti szolgálat munkatársa, a gyámhivatal, a szülő, esetleg a gyermek maga. Fontos, hogy a nevelőszülő elsődlegesen ne szülőként, hanem szakemberként foglalkozzon a gyermekkel. Az elhelyezés alatt az illetékes Gyermekjóléti Szolgálatban családgondozás is folyik, valamint a gyermek kapcsolatot tart a vér szerinti szülővel, ha erre lehetőség van.
• Gyermekotthon. Otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett,
átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek számára. Az ellátás legfontosabb célja, hogy a gyermek később visszahelyezhető legyen a saját családjába. A gyermekjóléti szolgálatban az elhelyezés teljes időtartama alatt vérszerinti családgondozás folyik, azaz a családgondozó továbbra is dolgozik a családdal, ahonnan kiemelték a gyermeket, hogy az alkalmassá váljon a gyermek visszafogadására. Alkalmat kell nyújtani a gyermeknek arra, hogy kapcsolatban maradjon a vér szerinti családjával, akikhez majd visszakerülhet. A gyermekotthonok napjainkban kisebb, heterogén közösségek (12-40 fő), ahol testvérek, különböző korosztályok, fiúk és lányok együtt kerülnek elhelyezésre. Egy speciális típusa a lakásotthon, ahol maximum 12 gyermek él önálló lakásban vagy családi házban. Utógondozási lehetőséget biztosít a fiatal felnőtt számára.
A gyámhatóság és a gyámhivatal feladat- és hatásköre
A jegyzői hatáskörű gyámhatóság feladat- és hatásköre:
• teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel;
• ügygondnokot, eseti gondnokot rendel ki, a kirendelt gondnokot felmenti, munkadíjat állapít meg a részére;
• a gyámhivatal felkérésére a gyámsági és gondnoksági ügyekben leltározási feladatokat végez;
240
• dönt a gyermekek védelembe vételéről és annak megszüntetéséről;
• a gyermekek azonnali ideiglenes hatályú elhelyezéséről határoz;
• elkészíti a bírósági/társhatósági stb. megkeresésekben kért környezettanulmányokat.
A gyámhivatal feladat- és hatásköre (a gyermekek védelmével kapcsolatos feladatai):
• ideiglenes hatályú elhelyezés: különélő szülőnél, más hozzátartozónál, vagy a nevelésre alkalmas más személynél, illetve nevelőszülőnél, illetve ha erre nincs mód gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben;
• a szülői felügyeleti jog feléledését megállapítja;
• a más szerv által alkalmazott ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetéséről és megváltoztatásáról dönt;
• átmeneti nevelésbe veszi a gyermeket, egyidejűleg gyámot rendel ki;
• tartós nevelésbe veszi a gyermeket, gyámot rendel;
• a nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásáról dönt;
• figyelemmel kíséri és dönt az átmeneti nevelésbe vett gyermek és a szülő kapcsolattartásáról;
• a nevelésbe vétel megszüntetéséről dönt;
• az utógondozás elrendeléséről rendelkezik;
• a szülő gondozási díjfizetési kötelezettségét megállapítja, illetve megszünteti;
• a nevelésbe vett gyermek lakóhelyét megállapítja;
• a nevelésbe vételt évente, illetve szükség szerint felülvizsgálja;
• a nevelésbe vett gyermek gondozási helyét meghatározza; A gyermek családi jogállásának rendezése érdekében:
• teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel;
• megállapítja a gyermek családi és utónevét;
• cselekvőképtelen jogosult esetén megindítja a családi jogállás megállapítására irányuló pert;
• pert indít az apaság vélelmének megállapítása, illetve megszüntetése iránt;
• képzelt apát állapít meg.
•
Iskolai gyermekvédelem
A törvény előírja, hogy minden iskolának alkalmaznia kell gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, azonban szerencsére egyre több oktatás intézmény foglalkoztat iskolai szociális munkást is, akiknek a munkája hatékonyabb lehet.
Feladatkör:
• általános prevenció: szabadidős programok szervezése, aktuális helyzethez igazodó programok szervezése (például pályaválasztás, párválasztás);
• hátrányos helyzetű gyerekekkel kapcsolatos feladatok: a hátrányos helyzet felismerése és jelzése, a hátrányos helyzetű gyermek nyilvántartásba vétele, a hátrány típusának megállapítása, nevelési-gondozási terv készítése (lehetőségek felmérése a család helyzetének javítására, célzott mentálhigiénés programok);
• veszélyeztetett gyermekekkel kapcsolatos feladatok: veszélyeztetettség felismerése
és jelzése a gyermekjóléti szolgálatnak, a veszélyeztetett gyermek nyilvántartásba vétele, a veszélyeztetettség típusának, fokának megállapítása, szabadidős tevékenység (iskolai szünet kitöltése), célzott fejlesztő foglalkozások, célzott mentálhigiénás programok, nevelési-gondozási terv készítése;
• kapcsolat a gyermekek, családok és gyermekvédelmi szervezetek között;
• kapcsolattartás a különböző civil vagy egyházi szervezetekkel;
241
• a gyerekek és családok tájékoztatása a gyermekjóléti alapellátás, illetve a gyermekvédelmi szakellátás lehetőségeiről, valamint a különböző pénzbeli vagy természetbeni juttatásokról;
Az iskola fontossága a gyermekvédelemben:
• A gyermek hosszú időt tölt az iskolában, nem kell külön felkeresni otthon, bőven van lehetőség az iskolai információszerzésre is (tanulmányi eredmény, felnőttekkel, kortárs csoporttal való viszony, öltözködés, viselkedés stb.);
• Lehetőség van helyben is segíteni, befolyásolni a gyermeket;
• A szülővel való kapcsolattartásnak is jó módja az iskola, hiszen a szülő számára nem stigmatizáló bemenni az iskolába, így könnyebben rászánhatja magát a segítségkérésre;
• Az iskolai tevékenység során nyomon követhető a gondozás eredménye is (tanulmányi eredmény változása, viselkedés, magatartás változása, gyermek külső megjelenésének változása, ruházat, tisztálkodás, tanszerek minősége, gondozottsága stb.).
A gyermekvédelmi törvény által biztosított juttatások
Pénzbeli juttatások:
• Rendszeres gyerekvédelmi támogatás (kiegészítő családi pótlék - fix összegű);
• Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (jövedelemigazoláshoz kötött);
• Gyermektartásdíj megelőlegezése (bírói ítélet alapján – akkor kérhető, ha valamilyen ok miatt a tartásdíj nem behajtható, de várhatóan behajtható lesz);
• Otthonteremtési támogatás (gyermekvédelmi intézetben nagykorúvá vált fiatalok jogosultak rá, az öregségi nyugdíjminimum ötvenszerese, lakásvásárlásra, albérletre fordítható, és el kell vele számolni).
Természetbeni juttatások: étkeztetés, utazási térítés, tankönyvtámogatás.
Az adható/igényelhető ellátások csoportosítása hivatalok szerint:
Társadalombiztosítási ellátások: anyasági támogatás, terhességi-gyermekágyi
segély, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési segély, nevelési ellátás (családi pótlék), gyermeknevelési támogatás;
Önkormányzati ellátások: rendszeres gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. Ezek összege változó, az önkormányzat szabja meg;
Gyámhivatal által megállapítható ellátások: tartásdíj megelőlegezése, otthonteremtési
támogatás.
Az 1997-es gyermekvédelmi törvény legnagyobb újítása abban áll, hogy kimondja: kizárólag szociális (anyagi) okból, a családból gyermeket kiemelni nem lehet a családból. A gond csupán az, hogy a törvény által biztosított pénzbeli ellátások nem elégségesek, illetve az anyagi problémák a legtöbb családban más problémákhoz is vezetnek, így a törvény célkitűzései nem mindig valósulnak meg.
242
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése