Sógorka Ildikó


A terhesgondozás, és az anyasággal,a várandóssággal kapcsolatos jogi szabályozás

Az alábbiakban összefoglalom a terhesség jeleivel, a terhességmegszakítással, a terhesgondozás jogi szabályozásával és egyes lépéseivel, valamint a születés után általánosan alkalmazott szabályokkal kapcsolatos legfontosabb ismereteket.

A terhesség jelei

Az esetek többségében a nők a vérzéskimaradás alapján következtetnek a terhességre. Amennyiben a terhesség nem kívánatos, érdemes fokozott védekezésről gondoskodni. Ha az mégis elmaradt, az alábbi jelekre lehet figyelni, hogy a terhesség minél korábban felismerhető legyen.

A terhesség gyanújelei:
a közérzet megváltozása, émelygés, hányinger, reggeli hányás;
a terhes nők kívánóssá válnak, vagy éppen undort éreznek az addig megszokott ételekkel, szagokkal szemben.

A terhesség valószínűségi jelei:
a havi vérzés elmaradása;
a szeméremtest pirosas-lilás színűvé, vérteltté válik;
a hüvelyfalak megduzzadnak, bővebb lesz a hüvelyváladék;
az emlőbimbó és a bimbóudvar pigmentáltsága fokozódik,
terhességi tesztek alapja a terhesség alatt termelődő hormon (hCG) meghatározásán alapul.
(A tesztek általában a vérzéskimaradást követően 4-7 nap elteltével mutatnak pozitív eredményt. Fontos tudni, hogy a tesztek méhen kívüli terhesség esetén is pozitív eredményt mutatnak, ezért mindenképpen fontos, hogy pozitív terhességi teszt birtokában a nő mihamarabb szülész-nőgyógyász szakorvoshoz forduljon.)

A terhesség biztos jelei:
az ébrény, a magzat és mellékrészeinek (magzatvíz, lepény, köldökzsinór) vagy életműködésének észlelése, illetve kimutatása ultrahangvizsgálat segítségével.

A terhességmegszakítás

Amennyiben a terhes nő a terhességmegszakítás mellett dönt, úgy tájékoztatnunk kell őt arról, hogy milyen lépéseket kell megtennie, és milyen javallatok alapján végezhető el a beavatkozás.

A terhességmegszakítás nem orvosi javallatai

A terhességet szülész-nőgyógyász szakorvos állapítja meg. Ezt követően a terhes nő, családi  állapotától  függetlenül,  jogilag  a  férj  vagy  az  élettárs  beleegyezése  nélkül,  a

226


terhesség 12. hetéig maga dönthet a terhesség megszakításáról („súlyos válsághelyzet”) vagy továbbviseléséről.
A terhesség  13-18.  hete  között  csak  a  törvény  által  szabályozott  esetekben  van lehetőség a terhesség megszakítására. Ezek az esetek a következők:
a terhes nő korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen;
a terhes nő terhességét neki fel nem róható okból nem ismeri fel korábban (elhúzódó ügyintézés egészségügyi intézményben vagy valamilyen hatóságnál, orvosi diagnosztikus tévedés);
a terhes kiskorú (18. életévét még nem töltötte be).

A terhesnek a területileg illetékes védőnőt kell  megkeresnie  a  szülész-nőgyógyász által kiadott, a terhesség tényét igazoló irattal. (A védőnői szolgálat a gyermekorvosi rendelőkhöz integrálva működik.) Amennyiben a terhes a terhesség megszakítása mellett dönt, a védőnő az anyát a Családvédelmi Szolgálathoz utalja. Itt állítják ki számára azt a kérelmet, amely alapján a terhességmegszakítás elvégezhető. Az anyának ezt a kérelmet a terhességmegszakítás végrehajtására általa kiválasztott kórházban kell bemutatnia.

[A terhességmegszakításról  részletesen az 1992. évi LXXIX. törvény „A magzati élet védelméről” és az azt módosító 2000. évi LXXXVII. törvény, valamint a 32/1992 (XII. 23.) NM és az azt módosító 18/2000 (VI. 29.) EüM végrehajtási rendelet rendelkezik.]

A terhességmegszakítás orvosi javallatai

Orvosi javallat alapján az alábbi esetekben van lehetőség a terhesség megszakítására.
A terhesség befejezése az anya életét veszélyeztető súlyos betegségben a terhesség bármely időszakában engedélyezhető (anyai javallat).
Genetikai és/vagy teratológiai ártalmak 10%-nál magasabb kockázata esetén a terhesség 12. hetéig engedélyezhető terhességmegszakítás (genetikai, teratológiai javallat).
A magzat súlyos és csak minimális eséllyel kezelhető betegségének 50-100%-os valószínűsége esetén a terhesség 20. hetéig, illetve laboratóriumi diagnosztika fogyatékosságából eredő elkésett születés előtti diagnózis esetén, ha ez nem a terhes mulasztásából következett be, kivételesen a 24. hétig engedélyezhető a vetélés megindítása (magzati javallat).
Ha a terhesség 20. hete után derül fény a méhen belüli magzat életfontosságú
szerveinek hiányára vagy megfordíthatatlan károsodására (születés utáni, élettel összeegyeztethetetlen rendellenességek), amelyek a születés után kiviselt terhességben is néhány napon belül minden körülmények között halálhoz vezetnek, és a terhesség továbbviselése esetén a következményes szövődmények miatt a terhes egészségének fokozott veszélyeztetettségével, további lelki zavarok lehetőségével kell számolni, a szülész a terhesség bármely időszakában javaslatot tehet a terhesség befejezésére.

A terhesgondozás jogi szabályozása

Amennyiben a nő a terhesség megtartása mellett dönt, a védőnő kiállítja számára a Várandós anya gondozási könyvét. Ebben vezeti az általa elvégzett vizsgálatok eredményeit. Gondozási kiskönyvet csak védőnő állíthat ki. Ezután azonban mind a területi várandós gondozóban dolgozó szakorvos, mind a kórházban az anya választott orvosa bejegyezhet a

227


könyvbe. Az anyasági támogatás igénybevételéhez legalább négy szakorvosi bejegyzésre van szükség.
Térítésmentes várandósgondozásra jogosult, a
Magyarországon állandó jelleggel tartózkodó magyar állampolgár, illetve házastársa;
Magyarországon érvényes bevándorlási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár.

Avárandósság alatt az anyát a szülész-nőgyógyász javaslatára a háziorvos betegállományba
veheti.

[A tehesgondozás rendjét és a feladatok megosztását a 33/1992. (XII.23.) NM rendelet „A terhesgondozásról” szabályozza.]

A terhesgondozás lépései

Vérvizsgálatok

Első jelentkezés alkalmával: vérkép, vércukor, máj-, vesefunkció, vércsoport vizsgálat és ellenanyagszűrés, továbbá lues (szifilisz) szerológiai vizsgálat.
16. héten: AFP-szintjének meghatározása, valamint Hepatitis B (HBsAg) szűrés történik. Az alfa-fetoprotein (AFP) egy fehérje, melyet a növekvő magzat termel. Jelen van magzatvízben, a magzat vérében, és az anya vérében. A szűrés során az anyától vesznek vért, melynek eredménye általában két héten belül elkészül. Az anyai szérumban mért AFP koncentráció magasabb lehet a nyitott gerincű (spina bifida) magzatot hordozó anyáknál. Az átlagnál alacsonyabb AFP-szint minimálisan emeli a Down-szindróma előfordulási kockázatát, de 30 év alatti várandósnál ez a kockázat elhanyagolható, és csak 30-35 év között jön szóba a magzatvíz-mintavétel (amnicentézis).
20. és 24., valamint a 28. és a 32. hét között: vérkép, összfehérje, RH-(D) negatív
vércsoport esetén ellenanyagszűrés.
24. és 27. hét között a terhességi cukorbetegség szűrése (75 grammos cukorterheléses vizsgálat, OGTT). Amennyiben Ön a cukoranyagcsere-zavar szempontjából kockázati csoportba tartozik, gondozó orvosa korábban, de legkésőbb a terhesség 12. és 16. hete között is elrendelheti a szűrővizsgálat elvégzését.
36. héten ellenanyagszűrés történik.

Vizeletvizsgálat

Minden jelentkezéskor középsugaras vizeletből történik. Fehérje, cukor és genny vizsgálata történik a vizeletből.

Ultrahang-vizsgálat

Az első utrahang vizsgálat a beágyazódás megtörténtét, méhen belüli vagy azon kívüli helyzetét, a terhesség élő voltát hivatott megállapítani. A terhesgondozás során később elvégzett ultrahangvizsgálatok a magzat anatómiájáról, felépítéséről, méhen belüli elhelyezkedéséről, növekedésének üteméről, a lepényről és a magzatvízről nyújtanak fontos információt. A magzati és a lepényi keringés is vizsgálható: az erek állapotából és a rajtuk átfolyó vérmennyiségből következtetni lehet a magzat jóllétére, illetve esetleges

228


veszélyeztetettségére. A vizsgálatot áramlásvizsgálatnak (flowmetriának) nevezik.

Ultrahang-vizsgálatok időpontjai:
0. szűrővizsgálat 12. hét előtt
I. szűrővizsgálat 12 - 13. héten
II. szűrővizsgálat 18 - 20. héten
III. szűrővizsgálat 30 - 32. héten
IV. szűrővizsgálat 36 - 38. héten

CTG (kardiotokográfia, magzati szívműködés regisztrálása)

A magzat műszeres monitorizálása megfelelő készülék segítségével, melynek érzékelőjét az anya hasfalára helyezik, a magzat szívműködését regisztrálják folyamatosan.
Időpontjai:
a 35. hét betöltésétől hetente 1 alkalommal
a 38. hét betöltésétől hetente 2 alkalommal
a 40. hét betöltésétől naponta.

Amnioszkópia

Az amnioszkópia olyan vizsgálat, amelynek során a magzatvíz színének megítélése történik egy vékony csövön át, amelyet a belső méhszájon vezetnek keresztül a magzatburok alsó pólusáig.

Időpontja:
A  40.  hét  betöltésétől,  azaz  a  szülés  várható  időpontjától  (terminus)  kezdve másnaponta (amennyiben a méhszáj állapota lehetővé teszi).

A méhszáj vizsgálata

Első jelentkezés alkalmával megtörténik a citológiai mintavétel, mely az első vizsgálati eljárás, amelyet a nőgyógyászati rákszűrés során alkalmaznak, ezt követően kerül sor kolposzkópiára (hüvelytükrözés), mely során egy speciális nagyító eszköz segítségével a méhnyak állományának felszínes hajszálereit, a hüvelyi felszínen lévő hám alkotta formációkat, elváltozásokat lehet tanulmányozni. A későbbiekben a méhszáj és a nyakcsatorna tágasságának vizsgálata történik a gondozó orvos megítélése szerint.

A hüvelyváladék mikroszkópos vizsgálata

Első jelentkezés alkalmával;
A terhesség második és harmadik harmadában egy-egy alkalommal.

Általános ellenőrző vizsgálatok

Minden  jelentkezéskor  történik  vérnyomás-mérés,  pulzusszámolás,  testsúly-ellenőrzés, illetve a 20. héttől a magzati szívműködés ellenőrzése.


229


Genetikai tanácsadás

A tanácsadásra szükség esetén kerül sor. Javasolt a tanácsadás, ha:
károsító (teratogén) hatás gyanúja áll fenn a terhesség alatt (például: vegyszerártalom, gyógyszerszedés, röntgenvizsgálat, fertőzés a terhesség alatt);
terhelő genetikai kórelőzmény van (a család bármely tagjában örökletes betegség vagy rendellenesség fordul elő);
magzati kromoszómavizsgálat javallata merül fel;
anya szérum-markerek eltérő eredményt adnak;
gyanús ultrahang lelet van;
vérrokon házasság miatt;
ismétlődő vetélés esetén.

Néhány genetikai probléma felismerhető a magzatot körülvevő magzatvíz, illetve a lepényt (az anyát a magzattal összekötő) alkotó chorionbolyhok vizsgálatával. Ezt magzatvíz- mintavétel (amniocentézis) vagy lepényszövet-mintavétel (chorionboholy-mintavétel) útján lehet kivitelezni.
Ezen vizsgálatok elvégzéséhez mintát kell nyerni a magzatvíz vagy a lepény területéről. A genetikai tanácsadás során a tanácsadó orvos felvilágosítja a házaspárt a genetikai kockázatról, valamint a vizsgálat lehetőségéről. A házaspár dönthet arról, hogy egy vizsgálat
megtörténjék-e, vagy sem.
A vizsgálat ajánlatos az alábbi esetekben:
terhesek számára, akik 35 évnél idősebbek;
pároknak, akiknek már született gyermekük speciális fejlődési rendellenességgel;
várandós nőknek, akiknek egyéb genetikai vizsgálati eredményük már kóros lett. A vizsgálat normális eredménye nem jelenti azt, hogy az újszülött garantáltan egészségesen fog születni. Lehet olyan eltérés, aminek a felismerésére az adott vizsgálat nem képes, nem minden probléma ismerhető fel a vizsgálatok során.

Jog 

Az újszülött családi jogállásának rendezése

Azt, hogy jogilag kit kell a gyermek apjának tekinteni, a Családjogi törvény 35-39. §-ai határozzák meg. (Szemben az anyai jogállással, amit jogfelfogásunk ténynek tekint, az apai jogállást vélelemnek tartja.) E szakaszok szerint a jogilag elismert apaság az anya házasságán, a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozaton, az apaság bírói megállapításán és az anya utólagos házasságkötésén, illetőleg 1989. július 1-jét követően már a reprodukciós eljáráson is alapulhat.

Apaság vélelme

A gyermek apjának azt kell tekinteni:
akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő, vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott.
Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől, a gyermek születéséig eltelt idő, vagy annak egy része alatt nem állott házassági kötelékben, a gyermek apjának kell tekinteni:
azt a férfit, aki a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a magáénak
ismeri el,

230


vagy
azt, akit a bíróság jogerős ítélettel a gyermek apjának nyilvánított, vagy
azt, aki a gyermek születése után az anyával házasságot kötött, vagy
azt a férfit, aki az anyával emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásban (reprodukciós eljárás) vett részt és a származás a reprodukciós eljárás következménye.

A teljes hatályú elismerő nyilatkozat az apaságot önmagában megállapítja. Ilyen elismerő nyilatkozatot csak személyesen lehet tenni. A cselekvőképességében korlátozott személy (például kiskorú) nyilatkozata csak akkor érvényes, ha ahhoz törvényes képviselője, vagy annak akadályoztatása esetén a gyámhatóság hozzájárult. A nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának, kiskorú anya esetén annak törvényes képviselőjének hozzájárulása is. Az elismerést és a hozzájárulást anyakönyvvezetőnél, bíróságnál, gyámhatóságnál, illetőleg magyar külképviseleti hatóságnál veszik jegyzőkönyvbe, vagy foglalják közjegyzői okiratba.

[1952. évi IV. törvény „A házasságról, a családról és a gyámságról, egységes szerkezetben a hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1952. évi 23. törvényerejű rendelettel és a 4/1987 (VI. 14.) IM rendelettel].

Névviselés és a gyermek anyakönyvezése

A gyermek - szüleinek megállapodása szerint - apjának (ha nem házasok, teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat szükséges), vagy anyjának családi nevét viseli. Házasságban élő szülők gyermeke azonban anyjának családi nevét csak akkor viselheti, ha az anya kizárólag a leánykori nevét viseli. A házasságban élő szülők valamennyi közös gyermekének csak közös családi nevet lehet adni.
Ha nincs olyan személy, akit a gyermek apjának kell tekinteni, a gyermek az anyja
családi  nevét  viseli  mindaddig,  amíg  a  képzelt  apát  az  anyakönyvbe  be  nem jegyezték.
Az újszülött gyermek anyakönyvezése, a születés helye szerint illetékes Polgármesteri Hivatal Anyakönyvi Hivatalában történik.
Az anyakönyvezéshez a következő okmányok szükségesek:
Érvényes személyi igazolvány és lakcímigazolvány, vagy útlevél mind az anya, mind az apa részéről;
Házaspárok esetén 300 napnál nem régebben kiállított házassági anyakönyvi kivonat szükséges, melyet az újszülött anyakönyveztetéséhez illetékmentesen lehet kiváltani a házasságkötés helye szerinti Polgármesteri Hivatal Anyakönyvi Hivatalában;
Hajadon anya esetén hajadonsági igazolás szükséges, melyet az anya állandó
bejelentett lakcíme szerint illetékes Népességnyilvántartó, vagy Okmányiroda állít ki;
Elvált anya esetében szükséges a válásról szóló jogerős bírósági ítélet, vagy a
frissen kiállított záradékolt házassági anyakönyvi kivonat másolata, továbbá az elvált családi állapotról szóló igazolás;
Özvegy anya esetén a volt férj halotti anyakönyvi kivonata és az özvegy családi
állapotról szóló igazolás szükséges.
Apai elismerő nyilatkozat megtételéhez szükséges az anya és az apa érvényes személyi igazolványa/útlevele, lakcímigazolványok, a várandós anya gondozási könyve, és családi

231


állapotának igazolása, illetve a terhesgondozást végző szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított igazolást, mely tartalmazza a fogantatás vélelmezett és a szülés várható időpontját.
Az anyakönyveztetést a szülők által megbízott személy is végezheti. Ebben az esetben írásos meghatalmazás szükséges 2 tanú aláírásával.
Nem magyar állampolgárok esetében szükséges okmányok:
Érvényes igazolványok. Ha a szülők nem tartoznak a személyi nyilvántartás hatálya alá: útlevél, tartózkodási engedély, illetve külföldi személyi igazolvány. Bevándoroltak esetén bevándorlási igazolvány lakcímkártyával, és egyéb igazolványok;
Ha a szülők házasok és a házasságot külföldön kötötték, a házassági anyakönyvi kivonatukat hiteles magyar fordításban kell becsatolni. Ha a szülők nem beszélnek magyarul, tolmács jelenléte szükséges;
Ha a külföldi anya hajadon és nem tartozik a személyi nyilvántartás hatálya alá, az állampolgársága szerinti nagykövetségen kiállított hajadonsági igazolás szükséges.
Elvált és özvegy külföldi anya esetében a válásról szóló jogerős bírósági ítélet, illetve a volt férj halotti anyakönyvi kivonata szükséges hiteles magyar fordításban, továbbá az illetékes nagykövetségen kiállított büntetőjogi nyilatkozat arról a tényről, hogy a válás, illetve a megözvegyülés óta az anya újabb házasságot nem kötött senkivel.

[1982. évi 17. törvényerejű rendelet „Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről; és a 6/2003. (III. 7.) B.M. rendelet „Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről]

Ahhoz, hogy az újszülött gyermek magyar állampolgárrá váljon, legalább az egyik szülőnek magyar állampolgárnak kell lennie. Tehát a nem magyar állampolgár szülő gyermekének magyar állampolgársága a születés napjára visszaható hatállyal keletkezik, ha másik szülője - teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat, utólagos házasságkötés, továbbá az apaság vagy az anyaság bírói megállapítása alapján - magyar állampolgár [1993. évi LV. törvény A magyar állampolgárságról].

Örökbeadás – örökbefogadás

Az 1989-ben New York-ban elfogadott Gyermekek Jogairól Szóló Egyezménynek  az 1991. évi LXIV. törvénnyel történő kihirdetése deklarálta, hogy a gyermeknek joga van arra, hogy szülei neveljék, azonban ennek hiányában a különleges helyettesítő védelem biztosításának is elérhetőnek kell lennie számára elsődlegesen családban való elhelyezés vagy örökbefogadás útján. Tehát az örökbefogadás célja az, hogy az örökbefogadó, valamint annak rokonai és az örökbefogadott között családi kapcsolatot létesítsen és elsősorban az olyan kiskorúak családi nevelését biztosítsa, akiknek szülei nem élnek, vagy akiket szüleik megfelelően nevelni nem képesek.
Az örökbefogadásnak a jogszabályban is megfogalmazott két alapvető eleme:
a vérségi kapcsolattal azonos értékű kötelék jön létre az örökbefogadó és az örökbefogadott között, annak minden családjogi és öröklési jogi konzekvenciájával együtt,
az örökbefogadott családi nevelésének biztosítása.
Az örökbefogadó, az örökbefogadó rokonsága és az örökbefogadott, valamint annak leszármazói között rokoni kapcsolat jön létre, az örökbefogadott az örökbefogadó gyermekénekvérszerintijogállásábalép.Azörökbefogadóazörökbefogadottkiskorúságának tartama alatt felette szülői felügyeletet gyakorol az azzal járó jogokkal és kötelezettségekkel

232


együtt. Az örökbefogadott gyermek ugyanazon jogokkal és kötelezettségekkel bír, mint a saját gyermek. Az örökbefogadott az örökbefogadó vér szerinti gyermekével testvéri viszonyba kerül. Az örökbefogadással járó rokoni kapcsolat a vér szerinti gyermekével azonos törvényes öröklési kapcsolatot is létrehoz. Az örökbefogadottnak az örökbefogadó családjába történő minél erőteljesebb beilleszkedése érdekében, az örökbefogadott születési anyakönyvébe - ritka kivétellel - az örökbefogadók adatait rendeli a jog vér szerinti szülőként bejegyezni, s ugyancsak az örökbefogadó családjához tartozást deklarálják Polgári Törvénykönyvünk öröklési szabályai is.

Az örökbefogadás feltételei

Örökbefogadó csak az a teljesen cselekvőképes, nagykorú személy lehet, aki - külön jogszabályban meghatározott - örökbefogadás előtti tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon sikeresen részt vett, és személyisége valamint körülményei alapján - a gyámhivatal örökbefogadás előtti eljárása során hozott határozata értelmében - alkalmas a gyermek örökbefogadására, továbbá a gyermeknél legalább 16, legfeljebb 45 évvel idősebb. A rokoni, illetve a házastársi örökbefogadás esetén a korkülönbségtől, illetve a felkészítő tanfolyam elvégzésétől el kell tekinteni.
Az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyezi, melynek két formája létezik:
Nyílt örökbefogadás;
Titkos örökbefogadás.

Nyílt örökbefogadás esetén a két fél (örökbeadó és örökbefogadó) (meg)ismerik egymást. Az örökbefogadónak és a vér szerinti szülőnek, a gyámhatósági eljárás során nemcsak személyes szóbeli, hanem tárgyalás keretében történő együttes meghallgatása kötelező. Az engedély megadásához a felek egyetértő kérelmét tartalmazó nyilatkozat, továbbá a gyermek szüleinek, valamint a házasságban élő örökbefogadó házastársának hozzájárulása szükséges. A szülő a hozzájáruló nyilatkozatát nem vonhatja vissza! Az érdekeltek hozzájárulását követően az örökbe fogadni szándékozó személy a gyermeket legalább egy hónapig gondozza. Az örökbefogadás csak e gondozást követően engedélyezhető.

Titkos örökbefogadás. Az örökbefogadáshoz a szülő úgy is megadhatja hozzájárulását, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. A nyilatkozattételre a gyermek születése előtt is sor kerülhet. A szülő a hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek hathetes koráig visszavonhatja! A szülő az örökbefogadásról
értesítést nem kap, és az örökbefogadásról hozott határozatot sem fellebbezéssel, sem egyéb módon nem támadhatja meg.
A gyámhivatal - az örökbefogadás céljának megfelelően - a gyermek érdekében elsősorban a házasságban élő örökbefogadók által történő örökbefogadást engedélyezi. Az örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatokat csak személyesen lehet megtenni.
Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére indul, mely kérelmet a gyermek törvényes képviselőjének (szülő) lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalnál kell előterjeszteni. A kérelem benyújtását követően a gyámhivatal megvizsgálja, hogy az örökbe fogadni szándékozók becsatolták-e az örökbefogadás engedélyéhez szükséges iratokat:
az örökbefogadásra való alkalmasságot tanúsító jogerős gyámhivatali határozatot;
az örökbefogadás előtti tanácsadáson való részvételt igazoló iratot;
az alkalmasságot alátámasztó pszichológiai véleményt;
a háziorvosi igazolást az egészségi állapotról.

233


A gyermek gondozásba történő kihelyezése előtt a gyámhivatal:
az örökbe fogadni kívánó személynél környezettanulmányt végez;
beszerzi  a  háziorvosi,  szakorvosi  igazolást  a  gyermek  egészségi  állapotáról, fejlődését befolyásoló betegségekről.
Az örökbe fogadni szándékozó személy az örökbefogadás engedélyezése előtt köteles becsatolni:
a születési és házassági anyakönyvi kivonatát;
a jövedelmi viszonyairól szóló igazolást;
háziorvosi igazolást.

Az örökbefogadás az engedélyező határozat jogerőre emelkedésével lép hatályba

[1952. évi IV. törvény „A házasságról, a családról és a gyámságról, egységes szerkezetben a hatályba lépéséről és végrehajtásáról szóló 1952. évi 23. törvényerejű rendelettel és a 4/1987 (VI. 14.) IM rendelettel].

234

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése